Azt hitte, mindent elveszített: amit mostohafia szekrénye mögött talált, örökre megváltoztatta.

ami fájhatott Rosának, mert nem bírta elviselni a gondolatot, hogy a lány megtudja, mit áldozott fel érte.

Rosa sietve keresi. Kimerülten, zavartan találja egy barátja kanapéján ülve.

– Mindent láttam – mondta a küszöbről.

Feláll, képtelen megszólalni. Így hát a nő átöleli és a vállán sír.

– Nem tartozol nekem semmivel. De mától kezdve nem egyedül cipeled ezt.

– Bocsánat, anya – mormolta. – Ez volt az első alkalom.

Újjáépítjük, együtt

Rosa nem adta el a házat. Egy jogi tanácsadóval és a bankkal újratárgyalták a havi törlesztőrészleteket. Rosa kibérelt egy szobát egy nyugdíjas szomszédtól, Matías pedig visszaköltözött hozzá, amíg talpra állt. Minden vasárnap együttátnézik a számlákat,