Észrevette már, hogy egy idősebb családtag feledékenyebbnek, zavartabbnak vagy szokatlanul álmosnak tűnik egy új gyógyszer szedésének megkezdése után? Bár számos tényező befolyásolhatja a memóriát és a gondolkodást, bizonyos gyógyszerek hozzájárulhatnak ezekhez a tünetekhez, különösen idősebb felnőtteknél.
Egyes gyógyszerek befolyásolják az agy kémiai hírvivőit, míg mások álmosságot, szédülést vagy zavartságot okoznak. Bizonyos esetekben több gyógyszer együttes szedése fokozhatja ezeket a hatásokat.
Kutatások bizonyos gyógyszerek hosszú távú használata és a demencia fokozott kockázata közötti összefüggéseket is azonosítottak. Az összefüggés azonban nem bizonyítja, hogy egy gyógyszer közvetlenül demenciát okoz, és nem mindenki, aki ezeket a gyógyszereket szedi, tapasztal kognitív problémákat.
Ha megérti, mely gyógyszerek érdemelnek figyelmet, az segíthet abban, hogy tájékozottabb beszélgetést folytasson orvosával vagy gyógyszerészével.
- Bizonyos antihisztaminok allergia és alvászavarok kezelésére
Néhány régebbi antihisztamin antikolinerg hatású, ami azt jelenti, hogy blokkolja az acetilkolin, a memóriában, a figyelemben és más agyi funkciókban részt vevő kémiai hírvivő hatását.
Ilyenek például a difenhidramin és a klórfeniramin. Ezek az összetevők megtalálhatók egyes allergiaellenes gyógyszerekben és vény nélkül kapható éjszakai készítményekben.
Lehetséges mellékhatások a következők:
Álmosság.
Koncentrációs nehézség.
Zavartság, különösen idősebb felnőtteknél.
Problémák a memóriával és a figyelemmel.
Megfigyeléses vizsgálatokban az erős antikolinerg hatású gyógyszerek gyakori használatát a demencia magasabb kockázatával hozták összefüggésbe. Ezek a vizsgálatok azonban nem bizonyítják, hogy a gyógyszerek közvetlenül okozzák a demenciát.
Mit kell tenni: Ellenőrizze az allergia- és altatószerek hatóanyagait, és kérdezze meg egészségügyi szakembert, hogy megfelelő lenne-e egy kevésbé nyugtató alternatíva. Ne feltételezze, hogy egy vény nélkül kapható termék kockázatmentes.
- Benzodiazepinek szorongás vagy alvás kezelésére
A benzodiazepineket olyan állapotok esetén írják fel, mint a szorongás, bizonyos görcsrohamok és néhány alvással kapcsolatos probléma.
Ilyenek például a diazepam, a lorazepam és a klonazepam.
Ezek a gyógyszerek lassítják a központi idegrendszer aktivitását. Az adagtól és az egyéni válaszreakciótól függően a következőket okozhatják:
Álmosság és csökkent éberség.
Rövid távú memória nehézségek.
Zavar.
Lassabb reakcióidő és megnövekedett esésveszély.
Az idősebb felnőttek különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A hosszú távú használat kognitív problémákkal is összefüggésbe hozható, bár a benzodiazepinek és a demencia közötti kapcsolat továbbra sem tisztázott.
Mit tegyen: Ha rendszeresen szedi ezen gyógyszerek valamelyikét, és memóriaproblémákat tapasztal, beszélje meg a kezelést felíró orvosával. Ne hagyja abba hirtelen, mert a hirtelen elvonás súlyos szövődményeket, többek között görcsrohamokat okozhat.
- Bizonyos alvást segítő gyógyszerek
A vényköteles alvásgyógyszerek segíthetnek az álmatlansággal küzdőknek, de egyesek befolyásolhatják az éberséget, a memóriát, a koordinációt és az egyensúlyt.
Ilyenek például a zolpidem, a zaleplon és az eszopiklon.
Lehetséges hatások a következők:
Álmosság a következő napon.
Nehézségek az események felidézésében.
Zavar.
Megnövekedett esésveszély, különösen idősebb felnőtteknél.
Ezek a hatások nem jelentik azt, hogy mindenki, aki altatót használ, demenciát fog kapni. A kockázatok az adott gyógyszertől, az adagtól, a használat időtartamától és egyéb egészségügyi tényezőktől függenek.
Mit kell tenni: Kérje meg egészségügyi szakemberét, hogy vizsgálja felül a tartós alvási problémákat, és hogy továbbra is szükséges-e a gyógyszeres kezelése. Az álmatlanság viselkedésterápiája, beleértve az álmatlanság kognitív viselkedésterápiáját (CBT-I), sok ember számára megfelelő lehet.
- Bizonyos hólyagszabályozó gyógyszerek
Egyes, a túlműködő hólyag kezelésére használt gyógyszerek az acetilkolin receptorok blokkolásával hatnak. Bár csökkenthetik a vizelési sürgetést és gyakoriságot, antikolinerg hatásuk a gondolkodásra és a memóriára is hatással lehet.
Egy példa erre az oxibutinin.
A lehetséges mellékhatások közé tartozik a szájszárazság, a székrekedés, a homályos látás és a zavartság. Az idősebb felnőttek érzékenyebbek lehetnek ezekre a hatásokra.
Néhány megfigyeléses vizsgálat összefüggésbe hozta bizonyos antikolinerg gyógyszerek kumulatív expozícióját a demencia fokozott kockázatával, de a kockázat mértéke változó, és az ok-okozati összefüggést nem állapították meg.
Mit tegyen: Ha hólyagtüneteire gyógyszert szed, és kognitív változásokat észlel, kérdezze meg kezelőorvosát, hogy alkalmas-e másik kezelés. Ne hagyja abba a felírt kezelést útmutatás nélkül.
- Bizonyos antikolinerg hatású antidepresszánsok
Az antidepresszánsok a gyógyszerek sokszínű csoportját alkotják, és a kognitív funkciókra gyakorolt hatásuk jelentősen eltér.
Néhány régebbi antidepresszáns, beleértve az amitriptilint is, erős antikolinerg hatásokkal rendelkezik. Ezek hozzájárulhatnak álmossághoz, zavartsághoz és koncentrációs nehézségekhez, különösen idősebb felnőtteknél.
Azonban pontatlan lenne azt állítani, hogy minden antidepresszáns károsítja az agyat vagy demenciát okoz. Maga a depresszió is befolyásolhatja a koncentrációt, a memóriát, az alvást és a motivációt.
Mit kell tenni: Ha antidepresszáns szedésének megkezdése vagy az adag megváltoztatása után új memóriazavarokat tapasztal, beszélje meg a tüneteket a kezelőorvosával. A megfelelő kezelés a diagnózistól, a gyógyszerre adott választól és az általános egészségi állapottól függ.
Soha ne hagyja abba hirtelen az antidepresszáns szedését orvosi javaslat nélkül.
- Opioid fájdalomcsillapítók
Az opioidokat bizonyos típusú közepes vagy súlyos fájdalmak kezelésére használják. Ilyenek például a morfin, az oxikodon és a hidrokodon.
Ezek a gyógyszerek álmosságot okozhatnak és ronthatják a figyelmet. Egyes embereknél, különösen idősebb felnőtteknél vagy akut betegeknél, zavartságot vagy delíriumot is okozhatnak.
A kockázatok fokozódhatnak, ha az opioidokat alkohollal, benzodiazepinekkel vagy más nyugtató szerekkel kombinálják.
Fontos megkülönböztetni ezeket a rövid távú kognitív hatásokat a demenciától. Az opioidokkal összefüggő zavartság nem jelenti automatikusan azt, hogy tartós agykárosodás történt.
Mit kell tenni: Az opioidokat csak az előírt módon szedje, kerülje a nem engedélyezett kombinációkat nyugtató szerekkel, és jelentse az új zavartságot egy egészségügyi szakembernek. A súlyos álmosság vagy a lassú, nehézlégzés túladagolásra utalhat, és sürgősségi ellátást igényel.
- Bizonyos antipszichotikus gyógyszerek
Az antipszichotikus gyógyszereket bizonyos pszichiátriai állapotok és bizonyos körülmények között a demenciával összefüggő súlyos viselkedési tünetek esetén írják fel.
Ilyenek például a riszperidon, az olanzapin és a kvetiapin.
A gyógyszertől és az adagtól függően a mellékhatások közé tartozhat az álmosság, szédülés, mozgási problémák és az éberség változása. Ezek a hatások különösen fontosak lehetnek idősebb felnőtteknél.
Demenciában szenvedőknél az antipszichotikus gyógyszerek további kockázatokkal járnak, beleértve a stroke és bizonyos körülmények között a halál fokozott kockázatát. Ezeket a gyógyszereket óvatosan kell alkalmazni, és csak akkor, ha a lehetséges előnyök igazolják a kockázatokat.
Mit kell tenni: Beszélje meg az újonnan jelentkező vagy súlyosbodó zavartságot, túlzott szedációt vagy mozgásbeli változásokat a kezelőorvossal. Ezeket a gyógyszereket orvosi iránymutatás nélkül nem szabad abbahagyni vagy módosítani.
- Bizonyos izomrelaxánsok
Az izomlazítókat bizonyos fájdalmas izomgörcsök és kapcsolódó állapotok esetén alkalmazzák. Ilyenek például a ciklobenzaprin és a karizoprodol.
Az ebbe a kategóriába tartozó egyes gyógyszerek a következőket okozhatják:
Álmosság.
Szédülés.
Lassabb reakcióidők.
Zavartság, különösen az érzékeny idősebb felnőtteknél.
A kockázat nagyobb lehet, ha ezeket a gyógyszereket opioidokkal, altatókkal vagy más, a központi idegrendszert elnyomó anyagokkal kombinálják.
Ezek a hatások nem bizonyítják, hogy egy személynél demencia alakul ki. A tartós kognitív tünetek azonban orvosi vizsgálatot igényelnek.
Mit kell tenni: Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy gyógyszerészét, hogy továbbra is szükség van-e a gyógyszerre, és hogy más kezelési lehetőségek megfelelőek-e. Kerülje a vezetést, ha álmosnak vagy gyengének érzi magát.
Vajon ezeknek a gyógyszereknek a szedése demencia kialakulásához vezet?
Nem. Ez egy fontos különbségtétel.
Egyes gyógyszerek átmenetileg ronthatják a memóriát, a figyelmet vagy az éberséget. Bizonyos körülmények között a gyógyszerrel összefüggő zavartság javulhat, miután a klinikus módosítja a kezelést vagy kezeli az alapjául szolgáló problémát.
Kutatások összefüggéseket találtak bizonyos gyógyszerek, különösen az erős antikolinerg hatásúak hosszan tartó szedése és a demencia fokozott kockázata között. Mindazonáltal a kutatók nem bizonyították, hogy ezek a gyógyszerek közvetlenül demenciát okoznak minden olyan személynél, aki használja őket.
Az életkor, az alapbetegségek, az alvási problémák, a depresszió és a kezelt állapotok szintén befolyásolhatják a memóriát és a gondolkodást.
Soha ne hagyjon abba egy szükséges gyógyszer szedését egy ijesztő címsor miatt. A legbiztonságosabb megközelítés az, ha egy képzett egészségügyi szakemberrel áttekinti a lehetséges előnyöket és kockázatokat.
Figyelmeztető jelek, amelyek orvosi ellátást igényelnek
Forduljon egészségügyi szakemberhez, ha Önnél vagy családtagjánál a következő tünetek jelentkeznek:
Állandó vagy súlyosbodó memóriaproblémák.
Új zavartság a gyógyszeres kezelés megkezdése után.
Szokatlan nappali álmosság.
Ismétlődő esések vagy egyensúlyvesztés.
Nehézségek a mindennapi tevékenységek kezelésében.
Észrevehető változások a figyelemben vagy a viselkedésben.
A hirtelen zavartság különbözik a fokozatos feledékenységtől. Oka lehet fertőzés, gyógyszerhatás, kiszáradás vagy más sürgős orvosi probléma.
Sürgősen forduljon orvoshoz, ha hirtelen zavartság lép fel, különösen, ha láz, gyengeség, beszédzavar, súlyos fejfájás vagy tudatállapot-változás kíséri.
Öt módszer a gyógyszerek biztonságosabb használatára
-
Vezessen naprakész gyógyszerlistát. Tartalmazza a vényköteles gyógyszereket, a vény nélkül kapható termékeket, a vitaminokat és a táplálékkiegészítőket.
-
Kérjen rendszeres gyógyszerfelülvizsgálatot. Ez különösen fontos az idősebb felnőttek esetében, akik több gyógyszert is szednek.
-
Ellenőrizze az összetevők átfedését. Egyes megfázás, allergia és éjszakai termékek ugyanazokat a hatóanyagokat tartalmazzák, vagy hasonló nyugtató hatásúak.
-
Jelentse a memória vagy az éberség változásait. Jegyezze fel, mikor kezdődtek a tünetek, és hogy új recept vagy adagmódosítás után alakultak-e ki.
-
Soha ne változtasson önkényesen a kezelésen. Egyes gyógyszereknél fokozatos dóziscsökkentés szükséges, és bizonyos gyógyszerek hirtelen abbahagyása veszélyes lehet.
Gyakran ismételt kérdések
Milyen gyógyszerek hozhatók összefüggésbe a memóriaproblémákkal?
Bizonyos antihisztaminok, benzodiazepinek, altatók, antikolinerg hólyaggyógyszerek, egyes antidepresszánsok, opioidok, antipszichotikumok és izomlazítók egyes embereknél károsíthatják a kognitív funkciókat.
Visszafordíthatók-e a gyógyszeres kezeléssel összefüggő memóriaproblémák?
Néha. Ha a tüneteket egy gyógyszer hatása okozza, akkor javulhatnak, ha a kiváltó okot kezelik. A felépülés a gyógyszertől, az expozíció időtartamától és egyéb egészségügyi állapotoktól függ. A tartós tünetek inkább értékelést igényelnek, mint feltételezéseket.
Kerülniük kell az altatókat és az allergiaellenes gyógyszereket az idősebb felnőtteknek?
Nem feltétlenül. A legbiztonságosabb választás a személy állapotától, kórtörténetétől és a rendelkezésre álló alternatíváktól függ. Egyes gyógyszerek körültekintő felírás esetén megfelelőek lehetnek, míg mások kevésbé alkalmasak lehetnek hosszú távú használatra idősebb felnőtteknél.
Több gyógyszer szedése növelheti a zavartság kockázatát?
Igen. Több gyógyszer is kölcsönhatásba léphet egymással, vagy átfedő nyugtató vagy antikolinerg hatásokat válthat ki. Egy klinikus vagy gyógyszerész áttekintheti a teljes gyógyszerlistát, és azonosíthatja a potenciálisan problémás kombinációkat.
Mit tegyek, ha úgy gondolom, hogy egy gyógyszer befolyásolja a memóriámat?
Forduljon orvosához vagy gyógyszerészéhez, és magyarázza el a tüneteit, azok kezdetét, és a közelmúltban történt gyógyszerváltoztatásokat. Ne hagyja abba hirtelen a vényköteles gyógyszerek szedését.
Záró gondolatok
Bizonyos gyógyszerek befolyásolhatják a memóriát, a koncentrációt és az éberséget, különösen idősebb felnőtteknél. Egyes gyógyszercsoportok hosszú távú szedése szintén összefüggésbe hozható a demencia fokozott kockázatával, de ez nem bizonyítja, hogy a gyógyszerek közvetlenül okozzák a betegséget.
A cél nem az, hogy félelmet keltsünk a szükséges gyógyszerekkel kapcsolatban. A cél az, hogy ösztönözzük a megalapozott döntéseket, a rendszeres gyógyszerfelülvizsgálatokat és a megmagyarázhatatlan memória- vagy viselkedésbeli változások korai felismerését.
Ha Önnek vagy egy szeretett személyének memóriaproblémái vannak, kérje meg egészségügyi szakembert, hogy vizsgálja felül az összes gyógyszerét, mielőtt bármilyen változtatást eszközölne.
Comments