A szélütés hirtelen is bekövetkezhet, egy átlagos napot életveszélyes vészhelyzetté változtatva. Az egyik pillanatban a személy teljesen normálisnak érezheti magát. A következőben nehézségei lehetnek a beszéddel, gyengeséget érezhet az egyik karjában, vagy hirtelen elveszítheti az egyensúlyát.
A stroke figyelmeztető jeleinek felismerése életet menthet. Minden perc számít, mert a gyors kezelés csökkentheti az agykárosodást és javíthatja a gyógyulás esélyeit.
Bár a stroke gyakoribb az idősebb felnőtteknél, bármely életkorban előfordulhat. Mindenki számára elengedhetetlen tudni, hogy mire kell figyelni – és mit kell tenni a tünetek megjelenésekor.
Ebben a cikkben bemutatjuk a stroke 10 fontos figyelmeztető jelét, hogyan ismerhetjük fel őket, és mikor kell sürgősségi orvosi segítséget kérni.
Mi a stroke?
A szélütés (stroke) akkor következik be, amikor az agy egy részében a véráramlás elzáródik, vagy amikor az agyban egy ér megreped. Megfelelő oxigén- és tápanyagellátás nélkül az agysejtek perceken belül károsodhatnak vagy elpusztulhatnak.
A stroke két fő típusa létezik:
Ischaemiás stroke: Akkor fordul elő, amikor egy vérrög vagy más elzáródás megakadályozza, hogy a vér elérje az agy egy részét.
Vérzéses stroke: Akkor fordul elő, amikor egy véredény megreped, és vérzést okoz az agyban vagy annak környékén.
Az átmeneti iszkémiás roham (TIA), amelyet néha mini-stroke-nak is neveznek, átmeneti stroke-szerű tüneteket okoz, és orvosi vészhelyzetet jelent. Még ha a tünetek meg is szűnnek, sürgős orvosi vizsgálatra van szükség.
10 figyelmeztető jel a stroke-ra, amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni
- Hirtelen gyengeség vagy zsibbadás a test egyik oldalán
A stroke egyik legismertebb jele a test egyik oldalát érintő hirtelen gyengeség vagy zsibbadás.
Előfordulhat, hogy az egyik kar szokatlanul nehéznek érzi magát, az egyik lábát nehéz mozgatni, vagy a test egyik oldala hirtelen elveszíti az érzékelését.
Egy személynek nehézséget okozhat a kar felemelése, a pohár tartása vagy a stabil állás.
Ezek a tünetek előzetes figyelmeztetés nélkül jelentkezhetnek, és akkor is előfordulhatnak, ha a személynek nincs fájdalma.
Mit kell tenni: A hirtelen fellépő, megmagyarázhatatlan gyengeséget vagy zsibbadást orvosi vészhelyzetként kell kezelni, különösen akkor, ha a test egyik oldalát érinti.
- Arc megereszkedett vagy egyenetlen mosoly
A stroke befolyásolhatja az arcmozgásokért felelős idegeket és agyterületeket.
Az arc egyik oldala hirtelen megereszkedhet, ami miatt a személy mosolya egyenetlennek tűnhet. A száj félrehúzódhat, vagy a személynek nehézséget okozhat az arca egyik oldalának mozgatása.
Ha biztonságosan megtehető, kérje meg a személyt, hogy mosolyogjon, és figyelje meg, hogy az arc mindkét oldala normálisan mozog-e. Ne halogassa a segítségkérést az ismételt vizsgálatok elvégzéséhez.
A hirtelen arckifejezés gyengesége komoly figyelmeztető jel, még akkor is, ha a személy még normálisan tud beszélni.
- Hirtelen beszédzavar
A stroke befolyásolhatja az agy beszédképzési és -koordinációs képességét.
Egy személy hirtelen elkezdhet összefolyni a szavakat, érthetetlenül beszélni, vagy nehezen tud egyszerű mondatokat alkotni. A beszéde szokatlanul hangozhat, még akkor is, ha teljesen ébernek tűnik.
A családtagok észrevehetik, hogy a személy szavai nehezen érthetők, vagy hogy megváltozott a szokásos beszédmintája.
A hirtelen fellépő beszédnehézségeket soha nem szabad fáradtságnak vagy stressznek tekinteni.
Fontos: Ha valaki hirtelen elmosódott vagy érthetetlen beszédet kezd el beszélni, azonnal hívja a mentőket.
- Nehézségek mások szavainak megértésében
A stroke a nyelvi megértést is befolyásolhatja.
Valaki hirtelen nehezen érti az ismerős szavakat, követi az egyszerű utasításokat, vagy nehezen érti a beszélgetéseket. Előfordulhat, hogy nem megfelelően válaszol a kérdésekre, vagy zavartnak tűnik, amikor beszélnek hozzá.
Ez akkor is előfordulhat, ha a személynek nincs nyilvánvaló arclecsengése vagy kargyengesége.
Ha valaki hirtelen nem érti a hétköznapi beszédet, ne feltételezze, hogy egyszerűen csak szétszórt vagy zavart.
Kérjen sürgősségi orvosi segítséget, különösen, ha a változás másodpercek vagy percek alatt jelentkezik.
- Hirtelen látásváltozások
A váratlan látásproblémák a stroke további jelei lehetnek.
Egy személy a következőket tapasztalhatja:
Homályos látás.
Kettős látás.
Hirtelen látásvesztés az egyik szemben.
Nehézségek a környezetük egy részének látásával.
A vizuális tudatosság hirtelen megváltozása.
Ezek a tünetek önmagukban vagy gyengeséggel, szédüléssel vagy beszédnehézséggel együtt jelentkezhetnek.
Bár a látásváltozásoknak számos oka lehet, a hirtelen, megmagyarázhatatlan látásvesztés sürgős orvosi vizsgálatot igényel.
Ne várja meg, hogy a látása normalizálódik-e, mielőtt segítséget kérne.
- Hirtelen szédülés vagy egyensúlyvesztés
A stroke az agy koordinációért és egyensúlyért felelős részeit érintheti.
Valaki hirtelen bizonytalanná válhat, nehezen tud állni, járás közben oldalra dőlhet, vagy nyilvánvaló magyarázat nélkül elveszítheti a koordinációját.
Néhány, az agy hátsó részét érintő szélütés súlyos szédülést és járási nehézséget okozhat.
A szédülés önmagában gyakori, és nem feltétlenül utal stroke-ra. Azonban a hirtelen fellépő, súlyos szédülés, amelyet járási nehézség, kettős látás, gyengeség vagy beszédproblémák kísérnek, különösen aggasztó.
Mit kell tenni: Kérjen sürgősségi segítséget, ha ezek a tünetek hirtelen jelentkeznek. Ne biztassa a személyt arra, hogy sétálgasson az egyensúlyának tesztelése érdekében.
- Hirtelen járási nehézség
Egy stroke-ot átélt személy hirtelen nehezen tud normálisan járni.
Megbotolhatnak, húzhatják az egyik lábukat, nehezen tudják koordinálni a lábaikat, vagy képtelenek lesznek támogatás nélkül állni.
Ez azért fordulhat elő, mert a stroke a mozgásban, koordinációban vagy egyensúlyban részt vevő agyterületeket érinti.
Ha valaki, aki percekkel korábban még normálisan járt, hirtelen instabillá válik, vedd komolyan a változást.
Segítsen megelőzni az esést, amíg a sürgősségi ellátás megszervezésre kerül, és ne engedje, hogy a személy saját maga vezesse a kórházat.
- Hirtelen, súlyos fejfájás
A hirtelen fellépő, rendkívül súlyos, ismeretlen okú fejfájás az agyban vagy annak környékén jelentkező vérzés figyelmeztető jele lehet.
Vannak, akik ezt a fajta fejfájást szokatlanul intenzívnek vagy bármihez hasonlónak írják le, amit korábban tapasztaltak.
Hányással, nyakmerevséggel, zavartsággal vagy eszméletvesztéssel járhat.
Nem minden szélütés okoz fejfájást, és a legtöbb fejfájás nem szélütés. Mindazonáltal a hirtelen fellépő, súlyos fejfájás – különösen az, amely gyorsan eléri a maximális intenzitást – azonnali sürgősségi vizsgálatot igényel.
Ne próbálja meg otthon diagnosztizálni az okot.
- Hirtelen zavartság vagy a tiszta gondolkodás nehézsége
A stroke befolyásolhatja az agy információfeldolgozási képességét.
Egy személy hirtelen dezorientáltnak tűnhet, nehezen követhet egy beszélgetést, nehezen ismeri fel az ismerős környezetet, vagy szokatlan módon viselkedhet.
A változás különösen észrevehető lehet a családtagok vagy barátok számára, akik ismerik a személy szokásos viselkedését.
A zavartság más súlyos egészségügyi állapotokkal is összefüggésben állhat. Orvosi vizsgálat nélkül nem lehet biztonságosan meghatározni az okot.
Ha a zavartság hirtelen elkezdődik, különösen beszéd-, látás- vagy mozgásproblémákkal együtt, azonnal kérjen sürgősségi segítséget.
- Stroke-szerű tünetek, amelyek eltűnnek
Az egyik legveszélyesebb hiba az, ha azt feltételezzük, hogy valaki biztonságban van, mert a tünetei elmúltak.
Az átmeneti, szélütésszerű tünetek átmeneti iszkémiás rohamra (TIA), néha mini-szélütésnek is nevezik, utalhatnak. A TIA akkor fordul elő, amikor az agy egy részének vérellátása átmenetileg megszakad.
A tünetek perceken belül javulhatnak, de az alapvető ok továbbra is veszélyeztetheti a személyt egy későbbi stroke kialakulásában.
Nincs megbízható módja annak, hogy otthon megkülönböztessék a TIA-t egy súlyosabb stroke-tól, amikor először megjelennek a tünetek.
Ha szélütésszerű tünetek jelentkeznek, majd elmúlnak, azonnal kérjen sürgősségi orvosi ellátást. Ne várja meg, amíg visszatérnek.
Comments